"Az elnökség 9-13 tagú, elnökből, 2 elnökhelyettesből, titkárból, és további 5-9 tagból áll" - mondja az alapszabály. De kinek mi a feladata? Olvashatunk ugyan arról, hogy az elnökhelyettes az elnök akadályozatása esetén vagy megbízása alapján helyettesíti az elnököt. Továbbá az is megtalálható benne, hogy az elnökségi tagok részt vesznek az egyesület feladatainak meghatározásában...
De ez mind csak "rizsa", vagyis olyan általánosságok, melyekre konkrét munkát építeni, és azt számon kérni nagyon nehéz. Gondoljunk csak bele néhány dologba:
1. Ezek szerint ha az elnök nincs akadályoztatva és nem is bízza meg önmaga helyettesítésével az elnökhelyettest, akkor ez utóbbi vajon semmi konkrét feladattal nem rendelkezik? Akkor minek van, ráadásul mindjárt kettő is?
2. Ha az elnökség úgynevezett "további" tagjai feladatkör szempontjából nem különböznek egymástól, akkor mi az ő személyes felelősségük az elnökségen belül?
3. Ha sem az elnökhelyetteseknek, sem a további tagoknak nincsenek számonkérhető feladataik, akkor ezek szerint minden dolog napi szintű koordinálása és felügyelete az elnökre hárul?
Továbbá elsiklottunk egy "apróság" felett: az alapszabály szerint a napi ügyintézés tevékenysége az egyesületi titkár feladata. Ám egyesületi titkár 2005. óta nem is létezik.
Értelemszerűen egy kellőképpen dinamikus elnökség az alapszabály biztosította laza szerepeket meglehetősen hatékonyan ki tudja használni - azzal a veszéllyel, hogy hatásköri súrlódások keletkezhetnek. Nyilvánvalóan az alapszabály keletkezésének idejében ez teljesen jó volt, hiszen az egyesület vezetőit szoros barátság kötötte egymáshoz, és ennek okán egyfelé húztak. A "krónikák" tanúsága szerint szaladt is a szekér: a megoldandó feladatok sorra kipipálásra kerülhettek.
Ám ugyanezen laza szerepmeghatározás okán egy - bocsánat a kifejezésért - "lusta" (tehát nem kezdeményező) elnökség tökéletes vegetációba is sodorhatja az egyesületet: a kellő feladatkörök meghatározásának hiányában a "további" elnökségi tagok minden irányítást az elnöktől várnak. Ha viszont az elnök - teljesen mindegy, hogy miért -, nem teríti kellő lendülettel a feladatokat, akkor a meglévő kevéske kis dinamizmus is megszűnik. Ebben az esetben két dolog történhet:
-vagy lesz egy ember (akár maga az elnök, akár bárki más), aki egymaga viszi a vállán a teljes egyesületet
-vagy a meglévő rendszert csak a saját tehetetlensége mozgatja tovább, teljesen kontrolálatlanul.
Bármelyik változat is következik be e két utóbbi közül, mindkettőnek van egy fontos velejárója: NINCS KOMMUNIKÁCIÓ - sem egymással, sem kifelé.
Molnár Timi "Felkeltem" című írása kiválóan rávilágít erre a hibajelenségre: jelenleg valóban nincs kommunikáció. Azt tanácsolja: beszélgessünk, eszmecseréljünk. Ám az, hogy nincs kommunikáció, csupán tünet - egy hibásan működő rendszer egyik leglátványosabb tünete. Ezt bizonyítja az is, hogy hiába került megalkotásra a honlapon a kizárólag elnökségi tagok számára elérhető "Elnökségi fórum", a fórum pár hét után - jó néhány megválaszolatlan kérdés mellett - gyakorlatilag teljesen behalt. Ahhoz, hogy a kommunikáció elindulhasson, szükségszerű a szerepeket tisztázni!
Véleményem szerint ennek fontos mérföldköve lehet, ha például az elnökségi tagok "pozícióját" feladatkörrel párosítjuk. Valami ilyesmire gondolok:
További elnökségi tagok:
Természetesen nem azért fontos a cím, mert jól mutat az önéletrajzban. Ha minden elnökségi tagnak van címe, akkor például egy elnökségi ülésen megjelenni majd nem annyit fog jelenteni, hogy passzívan üldögélve meghallgatjuk az elnöki beszámolót, esetleg néhányat még szavazgatunk is, hanem minden felelősnek kötelessége lesz beszámolni az előző hónapokban végzett munkájáról és eredményeiről. Értelemszerűen ezek a feladatok sem egyszemélyes feladatok: minden elnökségi tag összegyűjthet maga köré egy kisebb csapatot, akikkel együtt tud dolgozni. Erre a weblapunk is gond nélkül biztosíthat felületet, például olyan formában, hogy minden felelős elnökségi tag ott megjelenítheti az éppen aktuális válaszát a "Miben tudok segíteni?" kérdésre. Akár a fent vázolt feladatok mindegyikére létrehozható egy-egy fórum, ahol az adott téma iránt érdeklődők megvitathatják elképzeléseiket.
A fenti címeket nem feltétlenül az alapszabályban kell deklarálni, hiszen e címek az aktuális feladatokhoz igazodva meglehetősen gyorsan változhatnak. Ám egy alaposan végiggondolt Szervezeti és Működési Szabályzatnak már része lehet, hiszen az SzMSz módosítása lényegesen egyszerűbb kérdésként is definiálható, mint az alapszabályi módosítás.
De ez mind csak "rizsa", vagyis olyan általánosságok, melyekre konkrét munkát építeni, és azt számon kérni nagyon nehéz. Gondoljunk csak bele néhány dologba:
1. Ezek szerint ha az elnök nincs akadályoztatva és nem is bízza meg önmaga helyettesítésével az elnökhelyettest, akkor ez utóbbi vajon semmi konkrét feladattal nem rendelkezik? Akkor minek van, ráadásul mindjárt kettő is?
2. Ha az elnökség úgynevezett "további" tagjai feladatkör szempontjából nem különböznek egymástól, akkor mi az ő személyes felelősségük az elnökségen belül?
3. Ha sem az elnökhelyetteseknek, sem a további tagoknak nincsenek számonkérhető feladataik, akkor ezek szerint minden dolog napi szintű koordinálása és felügyelete az elnökre hárul?
Továbbá elsiklottunk egy "apróság" felett: az alapszabály szerint a napi ügyintézés tevékenysége az egyesületi titkár feladata. Ám egyesületi titkár 2005. óta nem is létezik.
Értelemszerűen egy kellőképpen dinamikus elnökség az alapszabály biztosította laza szerepeket meglehetősen hatékonyan ki tudja használni - azzal a veszéllyel, hogy hatásköri súrlódások keletkezhetnek. Nyilvánvalóan az alapszabály keletkezésének idejében ez teljesen jó volt, hiszen az egyesület vezetőit szoros barátság kötötte egymáshoz, és ennek okán egyfelé húztak. A "krónikák" tanúsága szerint szaladt is a szekér: a megoldandó feladatok sorra kipipálásra kerülhettek.
Ám ugyanezen laza szerepmeghatározás okán egy - bocsánat a kifejezésért - "lusta" (tehát nem kezdeményező) elnökség tökéletes vegetációba is sodorhatja az egyesületet: a kellő feladatkörök meghatározásának hiányában a "további" elnökségi tagok minden irányítást az elnöktől várnak. Ha viszont az elnök - teljesen mindegy, hogy miért -, nem teríti kellő lendülettel a feladatokat, akkor a meglévő kevéske kis dinamizmus is megszűnik. Ebben az esetben két dolog történhet:
-vagy lesz egy ember (akár maga az elnök, akár bárki más), aki egymaga viszi a vállán a teljes egyesületet
-vagy a meglévő rendszert csak a saját tehetetlensége mozgatja tovább, teljesen kontrolálatlanul.
Bármelyik változat is következik be e két utóbbi közül, mindkettőnek van egy fontos velejárója: NINCS KOMMUNIKÁCIÓ - sem egymással, sem kifelé.
Molnár Timi "Felkeltem" című írása kiválóan rávilágít erre a hibajelenségre: jelenleg valóban nincs kommunikáció. Azt tanácsolja: beszélgessünk, eszmecseréljünk. Ám az, hogy nincs kommunikáció, csupán tünet - egy hibásan működő rendszer egyik leglátványosabb tünete. Ezt bizonyítja az is, hogy hiába került megalkotásra a honlapon a kizárólag elnökségi tagok számára elérhető "Elnökségi fórum", a fórum pár hét után - jó néhány megválaszolatlan kérdés mellett - gyakorlatilag teljesen behalt. Ahhoz, hogy a kommunikáció elindulhasson, szükségszerű a szerepeket tisztázni!
Véleményem szerint ennek fontos mérföldköve lehet, ha például az elnökségi tagok "pozícióját" feladatkörrel párosítjuk. Valami ilyesmire gondolok:
- Elnök: az egyesület jogi értelemben vett egyszemélyi felelőse, a feladatok főkoordinátora.
- 1. alelnök: honlapért, kommunikációért, tagnyilvántartásért felelős alelnök, szükség esetén az elnök helyettesítője.
- 2. alelnök: pénzügyekért, az egyesület gazdálkodásáért felelős alelnök.
További elnökségi tagok:
- a tagsággal való kapcsolattartásért felelős elnökségi tag
- az egészségügyi ellátórendszerrel való kapcsolattartásért felelős elnökségi tag
- társszervezetekkel való kapcsolattartásért felelős elnökségi tag
- az egyesületi rendezvényeket koordináló elnökségi tag
- a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökségi tag
- pályázatokért felelős elnökségi tag
- támogatókkal való kapcsolattartásért felelős elnökségi tag
- az alapítványért felelős elnökségi tag
- 1%-os kampányért felelős elnökségi tag
- stb.
Természetesen nem azért fontos a cím, mert jól mutat az önéletrajzban. Ha minden elnökségi tagnak van címe, akkor például egy elnökségi ülésen megjelenni majd nem annyit fog jelenteni, hogy passzívan üldögélve meghallgatjuk az elnöki beszámolót, esetleg néhányat még szavazgatunk is, hanem minden felelősnek kötelessége lesz beszámolni az előző hónapokban végzett munkájáról és eredményeiről. Értelemszerűen ezek a feladatok sem egyszemélyes feladatok: minden elnökségi tag összegyűjthet maga köré egy kisebb csapatot, akikkel együtt tud dolgozni. Erre a weblapunk is gond nélkül biztosíthat felületet, például olyan formában, hogy minden felelős elnökségi tag ott megjelenítheti az éppen aktuális válaszát a "Miben tudok segíteni?" kérdésre. Akár a fent vázolt feladatok mindegyikére létrehozható egy-egy fórum, ahol az adott téma iránt érdeklődők megvitathatják elképzeléseiket.
A fenti címeket nem feltétlenül az alapszabályban kell deklarálni, hiszen e címek az aktuális feladatokhoz igazodva meglehetősen gyorsan változhatnak. Ám egy alaposan végiggondolt Szervezeti és Működési Szabályzatnak már része lehet, hiszen az SzMSz módosítása lényegesen egyszerűbb kérdésként is definiálható, mint az alapszabályi módosítás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése